„Távol mindentől, ami nem tágas és nem hatalmas, ami emberi viszonylatok kusza és határtalan sokasága. Eredeti hazámban vagyok most, ahol minden átható finom és józan. Apák, fiak, nők és barátok nélküli egyedüllétben időzöm, az állandótlanságban. Lehunyt szemem, pihenés, egyetlen gondolaton túli gondolat. Körülöttem kő, víz, levegő, fény. Csend vagyok.”